Kedves Kollégák!
Az „Idén 175 éves a magyar vasút” elnevezésű vasúttörténeti kvízünk márciusi fordulójára a jelentkezés 2021. március 22-án lezárult.
A nyertest kiértesítettük.
Legközelebb április 5-től lesznek elérhetőek az április hónap kérdései.
A verseny márciusi fordulójának helyes megfejtései:
A kezdetektől 1872-ig
- Kérdés: Ki volt az az angol feltaláló, akiről szó van?
Helyes válasz: Richard Trevithick (1771-1833)
James Watt gőzgépe az ipar- és technikatörténet egyik legjelentősebb lépése, az emberiség történetének úttörője a modernizáció felé. A gőzgép után egymást követték a korszakalkotó ipari-műszaki felfedezések. A gőzgéptől azonban még hosszú az út a vasútig, hiszen a vasúthoz sínpálya kell, kocsiszerelvények, vontatók és állomás. A vasúti lokomotív és a vaspálya együttesének első nyilvános bemutatója London mellett történt 1808-ban. Egy angol feltaláló és bányamérnök alapított egy gépműhelyt, ahol hosszas kísérletezés és a nehézségek legyűrése után elkészült egy nagynyomású kazán. Erre a szerkezetre alapozva készítette el az első gőzmozdonyt is. A Catch-me-who-can (Fogjon meg, aki tud) elnevezésű lokomotívját egy 60 méter sugarú körpályán mutatta be, de kudarcot vallott, ugyanis a jármű a pályáról kiröpült és felborult, az akkori vágányok nem bírták el a nehéz vasszerkezeteket, a súly alatt széttörtek.
A helyes választ például itt is megtaláljátok: https://www.railwaymuseum.org.uk/objects-and-stories/stephensons-rocket-rainhill-and-rise-locomotive
- Kérdés: Hogy hívták George Stephenson másik híres mozdonyát, melyet 1829-ben mutatott be?
Helyes válasz: Rocket (Rakéta)
Amint azt tudjuk, a kudarcok nem vetettek gátat a fejlődésnek. George Stephenson és fia, Robert Stephenson, 1824-ben kezdett egy gőzmozdony tervezésébe egy newcastlei műhelyben. Egy év múlva készült el a gőzös, a legelső közforgalomra szánt mozdony, a Locomotion. 1825. szeptember 27-én a Stockton és Darlington között megépített 14 kilométeres vasúti pályán indult el és érkezett meg 13 kilométer per órás sebességgel. A gőzmozdonyt maga a tervező, George Stephenson vezette. Magával vitt 38 kocsit, 450 utast és 90 tonna terhelést. Nagy ünnep volt! Korábban az imbolygó ponyvás szekereken csak egy-egy család fért el, és most itt egy ilyen kocsisor, egyetlen masina húzza, erősebb, mint bármi azelőtt, és egy egész várost elfuvaroz. Lovas vágtatott a tüzes paripa előtt, figyelmeztetve az ünneplő és bámész közönséget a veszedelem közeledésére. Ám a sistergő, csörömpölő szörnyeteg nem okozott semmi bajt. Ez a nap, 1825. szeptember 27-e a vasút születésnapja. Később, 1829-ben George Stephenson üzembe helyezte másik híres mozdonyát, melynek köszönhetően a gőz nem csak az iparban, de a közlekedésben is forradalmi változásokat eredményezett.
A helyes válasz megadáshoz például itt is találtok olvasnivalót: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=13990&print=1
- Kérdés: Melyik évekhez kötődik, mi a száma az első magyar vasúti törvénynek, amellyel a vasútépítés ügye, megelőzve Európa legtöbb országát, Magyarországon törvényi szabályozást nyert?
Helyes válasz: Az első magyar vasúti törvény az 1832/36. évi XXV. tc.
Magyarországon a reformkori politikusok a folyók szabályozása mellett a vasúthálózat kiépítését tartották a legfontosabb feladatnak, hiszen a vasút, mint a korszak leggyorsabb és legkorszerűbb közlekedési eszköze, a személyszállításon túl lehetővé tette, hogy az ország legtávolabbi pontjai is bekapcsolódjanak a gazdaság vérkeringésébe. Az 1825-1827. évi pozsonyi országgyűlés felállított egy bizottságot, amelynek feladata a javaslat kidolgozása volt. Ebben a javaslatban törvényhozásunk először tesz említést a vasutakról (ductus ferrei), valamint egy történelmi jelentőségű elvet is megfogalmazott: azt, hogy a díjfizetés mindenki számára kötelező, aki a közlekedési létesítményeket használja, megtörve ezzel a nemesség ősi jogait. A bizottság kijelölte azt a 12 fő útvonalat, amelyet közútként teljesen ki kell építeni. Ezeket később az első vasúti törvényünk vasútvonalakká jelölte ki.
A válasz megtalálható például itt is az első bekezdésben: https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/795.html
- Kérdés: Ki az a személy, akiről szó van?
Helyes válasz: Gróf Széchenyi István
1837 novemberében magyar vállalkozók egy csoportja Magyar Középponti Vasúttársaság néven engedélyt kapott a Pest-Pozsony-országhatár és a Pest-Debrecen, valamint az azokból Komáromig, illetve Aradig és Rakamazig leágazó vonalak megépítésére. Eldőlt tehát, hogy az első szakasz Pest és a tőle 33 kilométeres távolságban fekvő Vác között húzódik majd. A Helytartótanács 1844 januárjában hagyta jóvá az építkezés terveit. A Helytartótanácsban 1845-ben létesített közlekedési osztály vezetésére azt a személyt kérték fel, aki új pozíciójában felismerte, hogy a hazai közlekedés céltudatos fejlesztéséhez olyan javaslat szükséges, amely a kiépítendő vasútvonalakat, valamint a közúthálózat és a vízi úthálózat fejlesztését egységes rendszerbe foglalja. Már korábban, az 1830-as évek elején írt munkáiban (Hitel 1830, Világ 1831, Stádium 1833 című műveiben) foglakozik a vasút gondolatával is. Angliai látogatását követően előbb a magán-, majd az állami vasút létesítésének híve lett.
A válasz megtalálható a korabeli sajtóhíreket feldolgozó huszadikszazad.hu cikkének harmadik bekezdésben:
http://www.huszadikszazad.hu/index.php?apps=treasury&action=cikk&id=26&last_action=creative_list
- Kérdés: Mennyi idő alatt tette meg a vonat 1846. július 15-én a Pest-Vác szakaszt?
Helyes válasz: a 33,6 kilométeres utat 10 perc dunakeszi tartózkodással 59 perc alatt tették meg.
Az 1844. januári tervjóváhagyás után létrejött a vasútépítést felügyelő Magyar Középponti Vasúttársaság, és az Ullmann-féle Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hiteleinek köszönhetően hamarosan kiírták a beszerzési pályázatokat is. Az első magyar vasúti pályát import acélból, walesi és poroszországi kohók által gyártott rudakból építették meg, a vonatok továbbításához a vontatójárműveket a belga Cockervill cégtől szerezték be, hajón érkeztek és Pesten szerelték össze őket. A talpfákat a magyar tölgyerdők biztosították, a csavarokat pedig, amelyekkel a síneket rögzítették, a Resicabánya kohói garantálták. A vasútvonal környékén épített töltést a Duna medréből nyert hordalékanyag szolgáltatta. 1846. július 15-én ünnepélyesen átadták a pozsonyi vonal pest-váci szakaszát, ezzel megindult a vasúti közlekedés Magyarországon.
Közelítő választ az 1971 júliusában készült filmhíradóból: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=20747 pontosabbat pedig az arcanum.hu cikkéből kaphatunk: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/a-magyarsag-kezikonyve-2/a-technika-szazadai-CFA/gozparipak-E76/pesttol-vacig-es-tovabb-E8B/
- Kérdés: Az első vonalon járó 2 mozdony milyen nevet kapott?
Helyes válasz: a) Pest és Buda
Magyarország első vasútvonalát, nagy ünnepséggel, cifra és hangos átadási ceremóniával József nádor és felesége nyitotta meg a forgalom számára, az ünnep alkalmából a főhercegi pár és más előkelőségek, köztük Széchenyi István és Kossuth Lajos is elgördült az első szerelvényen Vácig.
A válasz az Országos Széchenyi Könyvtár bejegyzésének az első fejezetében található:
https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/795.html
Kérdésünk: Az első vonalon járó 2 mozdony milyen nevet kapott?
- Pest és Buda névre keresztelték
- Kossuth és Széchenyi névre keresztelték
- Bivaly és Kószáló neveket kapták a mozdonyok
- Kérdés: Melyik évben jött létre a Pest és Bécs közötti vasúti közlekedés lehetősége?
Helyes válasz: 1850-1851.
Amikor 1846. július 15-én megindult az első hazai vonat Pestről, mindenki tudta, hogy Vác csak az ideiglenes végállomása, a „valódi” majd Pozsonyon keresztül Bécs lesz. Az 1846-os megnyitó idején arra azonban senki sem gondolt, hogy Magyarországon forradalom tör ki, amit vesztes szabadságharc követ, sőt a vonal újabb szakaszát Pozsony és Marchegg között (ahonnan már régebben kiépült a pálya Bécsig) 1848. augusztus 20-án, jóval a forradalom kitörése után adták át. A folytatásra sem kellett túl sokat várni, bár dicsőségről kevésbé beszélhetünk: a szabadságharc leverése után a tulajdonos Magyar Középponti Vasúttársaság megszűnt, a bécsi vasút ideája az osztrák állam kezébe került, egészen pontosan a Délkeleti Államvasútéba (Südöstliche Staatsbahn), amely hamarosan megkezdte a fejlesztést. Először a Vác és Párkánynána közötti 44 kilométeres, majd a Párkánynána és Pozsony közötti 135 kilométeres szakaszt adták át, megteremtve ezzel a Pest és Bécs közötti vasúti közlekedés lehetőségét.
A helyes választ a Vasutas Magazin online felületén itt is megtaláljátok:
https://www.vasutasmagazin.hu/anno/hatarallomas-orszag-kozepen
- Kérdés: Melyik évben alapították a MÁV jogelődjét, a Magyar Királyi Államvasutakat?
Helyes válasz: 1868-ban
Magyarországon az első vasútvonalakat magántársaságok, jól jövedelmező részvénytársaságok építették, és olyan fejlődést hoztak magukkal az érintett területeken, amelyből idővel az állam nem akart kimaradni. Magyarországról kitekintve, Európa számos országában is az időközben szerzett tapasztalatok arra mutattak rá, hogy a vasúti közlekedés működtetése és kihasználtsága akkor a leggazdaságosabb, akkor használható fel igazán hatékonyan az állam kereskedelmi, politikai és gazdasági célkitűzéseinek érdekében, ha közvetlenül az állam irányítása alá kerül. E felismerés mentén tehát megjelentek a vasutak államosítására irányuló törekvések. Így létrehozták az állami tulajdonú MÁV-ot, amely rövid idő alatt óriásvállalattá vált. Kezdetben az elnevezése Magyar Királyi Államvasutak volt; a magyar vasúthálózat jelentős részét kiépítő nagy hazai magán vasúttársaságokat pénzügyi nehézségiek miatt kevés kivétellel államosították és a vonalaikat és járműveiket átvette a Magyar Királyi Államvasutak.
A választ az iho.hu cikkében is kereshetitek: https://iho.hu/hirek/szazotven-eves-az-allamvasut-180702
- Kérdés: Ki az a személy, aki 1867–1870. között közlekedési államtitkárként irányította a MÁV megalapítását?
Helyes válasz: Hollán Ernő (1824–1900)
A kiegyezés korszakának közmunka és közlekedésügyi minisztere, gróf Mikó Imre (1805–1876), aki közlekedéspolitikájában Széchenyi eszméinek hű követője volt, jelentős érdemeket szerzett az intézményesített államvasúti rendszer kialakításában. Mikó Imre nevéhez fűződik a Magyar Királyi Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség 1868. évi felállítása, az első illetményszabályzat (1868) és egyenruházati szabályzat (1869) kiadása, valamint a MÁV Nyugdíjintézet megalapítása (1870) is. Munkásságában olyan kiváló társra lelt, aki 1856-ban kidolgozta a magyar vasúthálózat kiépítésének rendszerét, Budapest központtal javasolta kiépíteni az ország vasútvonalait, és 1867–1870. között közlekedési államtitkárként irányította a MÁV megalapítását. Nevét ma utca viseli Budapesten a XIII. kerületben és Szombathelyen is.
Választ az Országos Széchenyi Könyvtár bejegyzésének „A Magyar Királyi Államvasutak” című fejezetében, annak a harmadik bekezdésben találhatnak: https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/795.html
- Kérdés: Tolnay Lajos a Millennium környékén egy Pest megyei településre költözött, amelynek életébe jelentős fejlődést hozott. Melyik településről van szó?
Helyes válasz: Inárcs
Az államvasutak első elnöke Tolnay Lajos (1837–1918) volt, aki 1872-től 1885-ig töltötte be a MÁV elnökigazgatói tisztségét. Ez az időszak a hazai vasútépítés egyik aranykora is volt, hiszen évente 400–500 kilométernyi új vasútvonal épült, melynek tervezési és építési munkáit is ő irányította. Ekkor épült a Keleti pályaudvar is, amelyet 1884. augusztus 16-án avattak fel.
A helyes válasz például itt is megtalálható: https://www.kozterkep.hu/40371/tolnay-lajos